2007. augusztus 26.

Miért, mikor, és hogyan metsszünk?

MetszésAzok, akik sok idõt töltenek kertjük gondozásával, tudják, számos oka van annak, hogy miért kell metszenünk. A metszés alapelve a beteg hajtások eltávolítása valamint nyitott vázágrendszer létrehozása.

Azt is tudjuk, nem olyan bonyolult és ördögi a metszés, mint azt sokan - fõleg a tapasztalatlanabb, kezdõ kertészek - gondolják. Csak be kell tartanunk, néhány egyszerû szabályt, és higgyék el, nem lehet elvéteni a munkát, a legrosszabb, ami történhet, hogy kedvencünk nem virágzik az adott tenyészidõben, vagy kevesebb termést hoz.

A metszésnek általában három fokozata van. Gyenge, középerõs és erõs metszés, ami szabályozza (lassítja, szinten tartja vagy gyorsítja) a fejlõdés menetét.

Miért metszünk? A legegyszerûbb meghatározás szerint a metszés a fás szárú növények (fák, cserjék, rózsák) felesleges, ágainak-és gallyainak a nemkívánatos hajtásoknak (vadhajtások, víz-és fattyúhajtásoknak) a lemetszését jelenti valamint a fa vagy cserje meglévõ formájának javítása. (gyümölcsfák, gömb koronájú díszfák, kúszó növények, akár speciális metszése is)

Ha szigorúan vesszük a metszést, csak akkor történik meg a munka elvégzése, ha az feltétlenül szükséges, ha valami, nem megfelelõen alakul a fejlõdésben.
Serkentenünk kell az új, friss hajtások fejlõdését, virágképzõdést, növelni kell a terméshozamot, valamint cserjéinken vissza tudjuk állítani az elveszett színt.

Mivel metsszünk? A lehetõ legjobb minõségû szerszámot szerezzük be. A metszéshez metszõolló, sövénynyíró olló, ágvágó olló, fûrész, kés, fasebkenõcs és aprítógép kell.
Alapvetõ fontosságú a megfelelõen karbantartott és fertõtlenített szerszám. Mindig éles a munkafolyamatnak megfelelõ szerszámmal dolgozzunk.

Mikor metszünk? A megfelelõ idõben elvégzett metszés rendkívül fontos és a növény növekedési jellegétõl függ. Ne feledjük, hogy az elsõ években elvégzett alakítómetszés megalapozza a fa további formáját és egészségét. A metszést alkalmazzuk akkor is, ha még erõteljesebb virágzásra akarjuk a növényt serkenteni.

  • Lombhullató fák: késõ õsztõl- késõ télig (fagyos idõben, nem metszünk)
  • Virágzó cserjék: a virágzó cserjék többségénél (tavasszal és nyár elején, közepén nyílóknál) közvetlen a virágzás után metszünk. A nyár végén és õsszel virágzókat a következõ tavasszal célszerû kell metszeni.
  • Örökzöldek: ha elmúltak a fagyok, tavasszal. Egy gyengébb metszés hasznos lehet azokon a növényeken, amelyek elvirágoztak.
  • Gyümölcstermõ növények: a gyümölcsök beérése után, õsszel vagy télen kell metszeni, de itt sem akkor, amikor fagyos az idõ. Ezen kívül, ne feledjük, hogy vannak egyes fajták, amelyek a nyári hónapokban is igényelnek odafigyelést.
  • Új növények: (tartóedénybõl a szabadba kiültetett növények esetében) a kiültetéskor gyengén metsszük vissza a gyökereket és a hajtásokat. Vágjuk le a törött és beteg ágakat.


MetszésMetszés után minden esetben használjunk fasebkenõcsöt, így segítünk a növénynek a gyógyulásban és kisebb a fertõzések veszélye.

Elõfordul, hogy a metszés egy kissé megviseli a növényt, ne ijedjünk meg! A növény nagyobb erõvel dolgozik, hiszen új hajtásokat kell, hogy növesszen. Ebben az esetben azt javaslom, hogy a tavaszi és nyári metszés után, jó alaposan öntözzük meg a növényt, amit néhányszor megismételhetünk a nyár folyamán. A téli metszések után, tavaszig nem öntözünk és tápoldatozunk.

Hogyan metszünk? A díszcserjék többsége általában mindenféle segítség nélkül növekszik és virágzik, nem igényelnek semmiféle metszést, csak a beteg, elszáradt ágakat, hajtásokat kell eltávolítani. Azok a cserjék, amelyek túlzottan elbokrosodtak, vékony virágnélküli ágakkal vannak tele esetleg túlságosan ritkák és megnyúltak, akkor azokat, metsszük meg. (a talajtól 30cm-re vissza kell vágni)

A kúszónövények (iszalag, rózsák, lonc, lilaakác, tapadó vadszõlõ, borostyán) alapos és gondos metszése fõleg az elsõ években fontos. A karbantartó munkával, masszív, életerõs és megfelelõ formájú vázat alkotó szárak fejlõdhetnek. A metszés idejét a növény virágzási ideje és virágokat fejlesztõ fás hajtások kora határozza meg. Mindig arra törekedjünk, hogy egyensúly legyen az új hajtások és a virágok mennyisége között.

  • Az örökzöld kúszó növényeket nyáron metsszük meg.
  • Virágzó kúszókat, amelyek az elõzõ évi hajtásokon hozza a virágait, közvetlen a virágzás után metsszük meg.
  • A gyümölcsöt, termõket virágzás után, gyengén metsszük. Hagyjunk néhány termõágat a növényen.

A legtöbb fa kevés metszést igényel. A fa formájának megtartása érdekében a kusza növekedésû ágakat, le kell vágni. Az erõs növekedésû, nagy magasságot elérõ fákat még fiatal korukban tanácsos megmetszeni, alakítgatni. A metszés célja, a fa minél szimmetrikusabb és formásabb legyen.

Fák alakító metszését, õsszel vagy télen fagymentes idõben végezzük. Elõször a keresztben álló ágakat kell eltávolítani, majd az összes elpusztult, gyenge hajtásokat és a rossz irányba növõ (szomszéd telke, úttest, ablakok felé) ágakat kell kimetszeni. A megmaradt hajtásokat gyengén visszavágjuk.

A fa magasságának csökkentése érdekében a vezérhajtást vagy a törzset vágjuk a kívánt végsõ magasságúra. Ezzel a megoldással több fény jut a fa belsejébe, a növény szellõsebb lesz és a kártevõk is nehezebben telepednek meg a fa koronáján.
Figyeljünk arra, hogy az ágat, soha ne közvetlenül a törzs mellett vágjuk le. A nagyobb ágakat mindig több részben vágjuk le.

Csonkolásra akkor van szükség, ha csökkenteni akarjuk a fa méretét. Ez a beavatkozás igen erõs metszéssel jár. A kertész csak indokolt esetben alkalmazza (ha kinõtte a növény a rendelkezésére álló helyet, ha vezetékekre nõt, ha a kifejlett korona balesetveszélyes vagy anyagi károkat okozhat az épületekben) Sok esetben fõleg városi tereken, parkokban, szûk utcákban, ahova a kiültetés elõtt nem mérlegelték a fa növekedés mértékét, csak úgy lehet megmenteni fákat a következõ 15-20 évre, hogy csonkolni kell a fát. Így, fiatal hajtások növekednek a törzsbõl, a fa kezelhetõbbé válik és a közlekedés is biztonságosabb. Sajnos, városainkban, egyre több, ilyen kompromisszumot kell kötni a fák kivágásának elkerülése érdekében. Természetesen vannak olyan fajták (gömbjuhar, gömbkõris, gömb koronájú díszcseresznye-és meggy) amelyek, ha elöregedtek (15-20 év) , akadályt képeznek esetleg a sûrû koronarendszer miatt gyorsan fertõzõdnek kártevõkkel, ezért hasznos a teljes visszametszés (csonkolás). Ezek a fák, a következõ években, nagyon szép, új hajtásokat növesztenek és 4-6 év alatt, kialakítja a fa az új koronáját.

Néhány hasznos tanács. Mielõtt bármilyen fasebészeti eljárásba kezd, gyõzõdjön meg arról, hogy a szóban forgó fa nem védett -e. (utcára ültetett fák esetében) Ha, a növény védett, akár egyetlen ág levágásához is engedélyt kell kérnie. Indokolt esetben (vezetékekre ránövõ, egyéb tulajdont veszélyeztetõ esetben) a hatóság gyorsan megadja az engedélyt.

Ha, a szomszédos telekrõl átnyúlik egy ág, azt csak olyan mértékben metszhetjük amekkora mértékben átnyúlik a mi telkünkre. A lemetszett ágak a szomszéd tulajdonát képezik.

Soha ne metszünk fagyos, hideg idõben. Ilyenkor kevésbé ellenállóak a növények.
Mindig az arányos, szimmetrikus növény kialakítására, megtartására törekedjünk az erõs hajtásokat gyengén a gyenge hajtásokat erõsen, metsszük meg.

Ha további kérdése van írjon ...

Az Ön neve
Az Ön honlapja
Az Ön e-mail címe:
Az Ön kérdése, problémája, megjegyzése: