Szemét vagy hulladék?

A hulladék nem szemét!

Hulladékkal van dolgunk, amikor a szemetet „hasznosíthatóvá" tesszük, vagyis anyagfajtánként (pl. műanyag, üveg, papír...) különválogatjuk, majd azokat a gyűjtõszigeteken elhelyezzük, hogy azok késõbb feldolgozásra, hasznosításra kerülhessenek.

Akkor mi a szemét?

Az az anyag, ami tulajdonosa számára megunttá, használhatatlanná, feleslegessé vált, tulajdonosa meg akar és meg is szabadul tõle. Na, de nem mindegy, hogyan!
A szemét ismeretetõjegyei: a kukák, konténerek mellé hajított cserbenhagyott anyagok, szemétkupacok, szemétdombok, amelyek ömlesztve más anyagoktól szennyezve, tiszta hulladékként az újrahasznosítási folyamatba már nem kapcsolhatók be. Ezek az ömlesztett szeméttömegek újrafelhasználás helyett a hulladéklerakóba kerülnek végártalmatlanításra. A hulladéklerakót feleslegesen terheljük tömegükkel, térfogatukkal, ami természetesen hatással van a hulladéklerakó hulladékbefogadó képességére is. Mi a megoldás? Kis energia ráfordítással a szemétbõl hulladékot formálhatunk. Hogyan? Rendkívül egyszerűen, csak annyit kell tennünk, hogy amit szelektíven gyűjthetünk, különválogatva helyezzük az erre a célra kihelyezett gyûjtõedényzetekbe, a veszélyes hulladékokat pedig a paksi lakosok számára félévente szervezett veszélyeshulladék- gyűjtés keretében adjuk le.

Biztos, hogy ugyanazon anyaghulladék mindenki más számára is hulladék?

Levetett, megunt, divatjamúlt, elrongyolódott ruháinkat, ha számunkra feleslegessé válik, kidobjuk, tehát hulladékká válik. Ha másvalaki ezt a „hulladékot" pl. az ódivatú ruhát használja, viseli, mert tetszik és ízlésének megfelel, akkor újrafelhasználásról beszélünk. Ha a ruharongyokból, tépést készítünk és rongyszõnyeget szövünk, mint dédanyáink, akkor újrafeldolgozásról és hasznosításról beszélhetünk. Ez a hulladékgazdálkodás, jobbanmondva az anyaggazdalkodás alapelve.

Háztartásokban képzõdõ hulladékok

Különbséget teszünk kommunális jellegű, nem veszélyes hulladék, és a lakosság által termelt, háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok között.
A kommunális jellegű hulladékok az ételmaradékok, zöld-, kertihulladékok, amelyek komposztálhatóak. A szelektíven gyűjthetõ műanyag, üveg, papír , fém, textil hulladékok pedig megfelelõ anyagkezeléssel újrahasznosíthatóvá, feldolgozhatóvá válnak.
A veszélyes hulladékokat nagy odafigyeléssel kell kezelni, méghozzá úgy, hogy a veszélyes anyagot felhasználó illetve a veszélyes hulladékot elõállítõ önmagát és a környezetét ne veszélyeztesse.

Háztartásokban képzõdött veszélyes hulladékok, röviden: lejárt szavatosságú kozmetikai szerek, krémek (körömlakk és lemosó) lejárt festékek (pl. hajfesték, zománcfesték), kiürült, maradékkal szennyezett festékesdobozok. Különféle vegyszerek: WC spray, WC illatosító, tűzhelytisztító, folttisztító, vízkõoldó..., tavaszi õszi kertgondozásból származó lejárt szavatosságú növényvédõszer- maradékok, lejárt szavatosságú gyógyszerek, használt sütõzsír és étolaj, sérült higanyos lázmérõ, beszáradt filctollak, kiürült nyomtatópatronok, elhasznált szárazelemek (gomb-, ceruza-, góliátelemek), hűtõgép, akkumulátor, az autó karbantartásából származó fáradt olaj, használt autógumi, elektronikus berendezések , eszközök hulladékai.

Hogyan legyünk környezetudatos fogyasztók?

Elsõsorban csak a valóban szükséges dolgokat vásároljunk, ne vigyük haza a hulladékot, ne fizessünk érte. Próbáljuk kikerülni, hogy egy vásárlandó terméket többször becsomagoljanak. Használjuk a visszaváltható betétdíjas rendszert. Lehetõleg csak környezetbarát termékeket használjunk. Ha tehetjük, használjunk újrahasznosított termékeket. Az újrahasznosított termék gyártása kevesebb nyersanyagot igényel, kevésbé szennyezi a levegõt, a talajt, a vizet, sõt kevesebb hulladék keletkezik